Marozsán Gergő a Race Starban
15 éves és a rali az álma
Még csak 15 éves, és a szárnyait
próbálgatja az autósportban, de
minden álma, hogy autóversenyző
lehessen. Ő nem más, mint Marozsán
Gergő. A RaceStar-ban azért vett
részt, mert kíváncsi volt, hogy
egyáltalán van-e keresnivalója egy
versenyautóban. De úgy néz ki igen,
mert 175 nevezőből bekerült a legjobb
25 közé.
Hogy jött az ötlet, hogy részt veszel a 2015-ös RaceStar-ban?
- Mivel 6 éve, hogy hál, istennek közel ülhetek a tűzhöz, mint külső szemlélő, ugyanis amikor
tehetem, a Bakó Rally Team csapatával utazom versenyről-versenyre testvérem révén.
Tehát mindig vannak sasszemek, akik figyelmeztetnek, hogy ideje lenne megnézni mi a
helyzet ezzel a ralival. Persze nem erőltetik, ezt nem lehet. De tudják, hogy imádom ezt az
egész feelinget…és hálás vagyok, hogy próbálnak segíteni. Köszönöm nekik.
Na, de beszéljünk kicsit a részletekről. Mi hogy történt, előtte és ott a Slovakiaringen?
- Amit magam mögött tudhatok eddig, az egy nyári gokart tábor, ahol elméleti és gyakorlati
oktatásban vettem részt, és nagyon jó buli volt. Ezen kívül hobbi szinten eljárunk gokartozni,
és így jött az ötlet is, hogy egy próbát megér. És megérte. 7 országból lehetett nevezni,
országonként 25 embernek, vagyis összesen 175-en vettünk részt a rivalizáláson. A
kvalifikáció után mikor értesítettek, hogy bejutottam nagy volt az öröm, és még pánik sehol.
Majd amikor megérkeztünk és megkaptuk a szigorú napirendet, hogy mikor hol, és melyik
ország versenyzőinek mi a feladata, na, akkor már tudtuk a magyar srácokkal, hogy ez nem
lesz piskóta. A három napos megmérettetés első napján azzal kellett kezdenünk, hogy mind
a 175 nevezőnek le kellett futnia 30 perc alatt 6 km-t. Ez nem volt a kedvencem, de ez nem
szeretem, nem szeretem kérdés, meg kellett csinálni. Mikor ez megvolt, jöhetett az erőnléti
szintfelmérés (fekvőtámasz, 4 ütemű, stb.) időre. Ezt követően az első nap végére már csak
a szimulátoros feladat elvégzése maradt. Ezzel vége is volt az első napnak. Itt még mindenki
versenyben volt, mert másnap jöttek a döntő csaták.
Második nap viszont már csak 50-en maradhattatok a 175-ből, itt mi volt a döntő
szempont?
- Reggel kezdtünk egy anyanyelvi és angol interjúval, hogy mégis mennyire vagyunk kamera
érzékenyek. Ezután egy 45 kérdéses elméleti teszt kitöltésével kellett megbirkóznunk, ahol
volt pár kérdés, aminél igen tágra kerekedett a szemünk, hogy vajon mi lehet a helyes
válasz. És aztán végre elérkeztünk a várva-várt gokart versenyhez, ahol igazán magunkat
adhattuk. Ezzel ez a nap is véget ért, és vártuk, hogy ki hány pontot gyűjtött össze két nap
alatt, és ki harcolhat tovább a harmadik napon is a fődíjért. Szerintem mi magyarok elég jól
teljesítettünk, mert végül a 22 magyar nevező közül 11-en bejutottunk a top 50-be. Mindenki
nagyon örült, és jómagam már ezzel is megelégedtem volna, de klassz érzés volt olyanok
ellen tovább küzdeni, akik több éve gokartoznak, szimulátoroznak, esetleg pályaautóznak.
Ez még nagyobb kihívás volt.
Akkor lássuk, hogy mégis milyen buktatói voltak a harmadik napnak, ahol minden
eldőlt?
- Itt már kicsit izomlázzal startoltunk reggel. De a hangulatunkat hamar feldobták az
instruktorok, melyeket a Burkus Egonék intéztek, hogy segítségünkre legyenek a nagy
napon. Tehát első feladat volt, hogy felmérték melyikünk hogyan kezeli a kézi váltós Suzuki
Swiftet. Aki itt jól teljesített az tovább mehetett és a Renault Twingoval szlalom pályán kellett
autózni. Ez volt az a pont, ahol már tényleg sokunkon látszott, hogy nehezen bírtuk kivárni,
hogy ki jutott tovább a 25-be. Mikor felsorolták a neveket, el sem hittem, hogy ott vagyok a
legjobb 25 között, 3 magyar versenyzőtársammal. Számomra ez nagyon nagy
megtiszteltetés volt, mert nagyon ügyesek voltak a többiek is, és én mégis bejutottam. Egyre
jobban izgultam, mert a verseny folytatásában már élesben ment a csata teljesen egyedül a
nagypályán egy Suzukival. Minden hasznos tanáccsal ellátott minket Egon, és a Major
Benedek, mégis egyre jobban izgultam, hogy milyen lesz egyedül az autóban, hogy fogok
teljesíteni.
Végül nem sikerült bejutnod a 9 döntős közé. Mi történt így a verseny vége felé, és
mennyire vagy elégedett magaddal?
- 2x8 percet kellett teljesíteni a Suzukival a pályán, de a harmadik körben vétettem egy hibát,
és kicsúsztam a kavicsos bukótérbe, ahol a sok „drazsé” megfogta a kocsit és az oldalára
billent. Kicsit mérgelődtem, mert ugye a Bakó Rally Team autói is elsőkerekesek és mindig
szajkózzák, hogy ha baj van állni kell a gázon. Később Egon mondta, hogy én nagyon
elvettem a gázról a lábam, de most még ez jött reflexből. Tehát nekem itt sajnos befejeződött
a verseny, de így is elégedett vagyok, mert a kitűzött cél a tapasztalatgyűjtés volt, de azt
jócskán felül múltam.
Jövőre újra próbálkozol a RaceStarban?
- Igen, de addig a lehetőségekhez mérten szeretnék minél többet gokart versenyeken részt
venni, illetve az amatőr rali versenybe is belekóstolni. Valamint ezúton szeretnék mind a 22
magyarnak gratulálni, hogy bejutottak ebbe a színvonalas megmérettetésbe, és Lengyel
Martinnak is, aki a 3. helyen végzett.
Gratulálok srácok, és örülök, hogy megismertelek benneteket…jövőre ugyanott
találkozunk :D
A magyarok, akik kitettek magukért:
Fodor Árpád, Rátkai János, Szarka Zsolt, Tóth Dani, Kovács László, Lengyel Martin, Fühl
Zoltán, Kaszás Máté Sándor, Kovács Gábor Roland, Benyó Máté, Naményi Gergely, Kovács
Kristóf, Lázár Zsolt, Varga Botond, Szalontai Attila, Tóth Sándor, Pongor Gergő, Renczes
Ádám, Gaál András, Guth Patrik, Balázs Tamás,
Szöveg és fotó: Tiba Anita