Dankóék újraterveznek Eger után

Tiba Anita

Letöltés

Újraterveznek Eger után
Külföldről járnak haza versenyezni, de az is
lehet, hogy csak jártak. Dankó András és
Kaszás
Milán
is
sok
sporttársukhoz
hasonlóan most döbbent rá számos olyan
dologra az Eger Rally alkalmával, amibe
eddig még soha nem gondoltak bele. Talán
ők is abbahagyják!
Andris! Minden versenyre olyan hévvel készültetek, hogy öröm volt nézni. Változott
valami?
- Tényleg úgy volt, hogy minden futam előtt be voltunk zsongva, és szinte számoltuk, hogy
hányat kell még aludni. Mi külföldről jártunk haza, és csakis a versenyekre, de az egri pályák
teljesítését követően megannyi kérdés forog a fejünkben. Itt nem arról van szó, hogy már
nem szeretünk csapatni, és nem szeretjük a sebességet, csak vannak olyan dolgok,
melyeket időnként, a szívünk GPS-e újratervez.
Beszéljünk arról, hogy számotokra mit nyújtottak az egri szakaszok, milyen volt a
Citroen Saxo?
- Még a verseny előtt megmakacsolta magát a zsír új váltónk. Az ötödik fokozata gyártási
hiba miatt lefogazott. Gyors megoldásnak jött egy szériaváltó helyette, hogy mégis el tudjunk
rajtolni. Ezzel sem volt semmi gondunk, csak a várva várt eredmény elmaradt. Senki nem
hibás ebben, sőt örülünk, hogy a Bakó Rally Team próbálta a lehető leggyorsabban orvosolni
a problémát, hogy versenyezhessünk. Szerencsére ők mindig ilyen rugalmasak. Aztán, hogy
egy kis edzés is legyen a karomban, az első gyors előtt megszűnt létezni a szervo, melynek
következtében három napig olyan izomlázam volt, hogy elmondani nem tudom. Tehát most a
karom kondiban van újra.
Mennyire kellett ismét összeszoknotok az autóval, hogy a komfortérzet megint
csillagos ötös legyen?
- Az kis Saxo-t nem kell megszokni, inkább a gumikat, hogy jól válasszuk meg, mert most
eléggé csúszkáltunk. De ez nem csak a gumin, hanem a felhordáson is múlott. Örülök, hogy
így szervo nélkül is mindig össze tudtam szedni az autót a gyorsaságin. A féktávok még
nincsenek meg, és két lassítót szétbombáztunk, és kétkerekeztünk is. Tényleg nem
unatkoztunk. A lényeg, hogy a kategória 16 versenyzőjéből ennyi hercehurca után is 6.
helyen végeztünk.
A verseny végkimenetele következtében elgondolkoztatok, hogy nem kéne többet
versenyautóba ülni. Miért?
- Nehéz ezt megfogalmazni, a tragédia után. Amikor eljutott hozzánk a hír, számos gondolat
kavargott a fejemben. Legfőképp az enyémben, ugyanis van családom, és van egy kisfiam
is. Ott voltak velem a versenyen, és nem tudom mi lett volna, ha ez velem történik. Bele sem
merek gondolni. Mégis megtettem, és agyaltam. Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy
Miskolcon talán még indulunk, és ott meglátjuk hogyan tovább. De az sem lehetetlen, hogy
szögre akasztjuk a sisakot, és ennyi volt. Itt már nem magára gondol az ember, és nem
félelemből teszi, ha abbahagyja, hanem felelősségből. Miskolc után meglátjuk hogyan
tovább, és hogy egyáltalán kell-e ez nekünk.
Ezúton szeretnénk Szabó Attila navigátor családja és hozzátartozói felé Őszinte
Részvétünket nyilvánítani! Nyugodj Békében Sporttárs!
Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Máté Zsolt