2013.03.20. 08:51
Technikai mérések és ellenőrzések módszertana
3
Technikai
Mérések és Ellenőrzések
Módszertana
Segédlet a mérések lefolytatásához
Készítette:
Magyar Nemzeti Autósport Szövetség
Technikai Bizottsága
Jóváhagyta az MNASZ Intéző Bizottsága 2013. március 19-én
MNASZ ATB
Módszertan
Tartalom
Általános előírások ..................................................................................................................... 3
Tömeg mérések .......................................................................................................................... 4
Zajszint mérés ............................................................................................................................ 5
Alkatrészek mérése .................................................................................................................... 7
Vízszintes és függőleges mérése ................................................................................................ 7
Hosszúság és szélesség mérése .................................................................................................. 7
Tengelycsonk feletti ívnyílás mérése ......................................................................................... 7
Bukócső falvastagság mérése ..................................................................................................... 7
Karosszéria lemezvastagság mérése ........................................................................................... 7
Maximális kerékszélesség mérése .............................................................................................. 8
Turbófeltöltő ellenőrzés ............................................................................................................. 8
Fényképről történő azonosítás .................................................................................................... 8
Hátsó differenciálmű áttétel ....................................................................................................... 8
Teljes szélesség mérése .............................................................................................................. 9
Nyomtáv mérés .......................................................................................................................... 9
Kompresszió-viszony mérés .................................................................................................... 10
Üzemanyag mintavétel ............................................................................................................. 13
A hátsó légterelő szárny ( spoiler ) ellenőrzése ........................................................................ 14
Hengerűrtartalom mérés ........................................................................................................... 14
Rugózási úthossz ...................................................................................................................... 15
Talajtól való távolság ............................................................................................................... 16
2
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Általános előírások
Az MNASZ által kiírásra kerülő bajnoki versenyeken a technikai ellenőrök a méréseket és az
ellenőrzéseket ezen segédlet alapján végzik és minden szakág versenyén használnak
ellenőrző- és mérőeszközöket. A mérések a verseny teljes időtartama alatt – gépátvétel
kezdetétől, a verseny végi ellenőrzések befejezéséig – alkalmazhatók. A mérések csak az
MNASZ Technikai Bizottsága által elfogadott mérőeszközökkel hajthatóak végre.(Eszközök
és felülvizsgálatuk listája az MNASZ Titkárságán megtalálható) A Technikai Bizottság
fenntartja magának a jogot, hogy a módszertant és a mérőeszközök listáját, bármikor
módosítsa, illetve bővítse. A módosításokat (ha vannak ilyenek) a Technikai Bizottság teszi
közzé. Tájékoztató jellegű méréseket a Technikai Bizottság a módszertantól eltérően is
végezhet, ha a mérés szabálytalanságra utal, akkor kötelesek a mérést az előírásoknak
megfelelően is elvégezni.
Az ellenőrző eszközök (sablonok) saját készítésűek, a mérőeszközök a kereskedelmi
forgalomban kaphatóak, ezek listája megtalálható a szövetségben (eszközök leltára). Minden
sablonnal ellenőrzött méretet mérni is kell tudni, a sablonok a gyors ellenőrzést szolgálják.
Amennyiben kétség merül fel, pontos mérést kell alkalmazni.
Jelen lehetnek: Versenyző(k), vagy képviselőjük, segítőjük (szervizesek) max. 2 fő és a
technikai ellenőrök.
A méréseket a versenyző(k) vagy képviselője(jük) jelenlétében kell elvégezni. Minden mérés
eredményét közölni kell a versenyzővel, vagy képviselőjével. Minden mérési eredményt
kizárólag az érintett versenyzővel, vagy képviselőjével szabad közölni. Minden mérési
eredményt a technikai ellenőröknek jegyzőkönyvben kell rögzíteniük.
A mérések „tájékoztató” jellegűek (a körülmények miatt). Ha a Nevező ezzel nem ért egyet,
az eredményt megfellebbezheti. Ebben az esetben a vitás darabot (akár az egész autót) le kell
zárni, és a legrövidebb időn belül akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatni. A vitatott
darab tárolása (lezárt állapotban), szállítása a Nevező felelősségére és költségére történik.
Márkakupák ellenőrzésekor a Technikai Bizottság a márkakupa rendezője által biztosított
mérőeszközöket is használhatja.
3
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Tömeg mérések
Mérőeszköz: négy mérőlapos kerékterhelés mérő.
Autó tömeg: FIA J függelék 255.4, vagy a nemzeti szabály szerint (N csoport 254, rallycross,
autócross 279, R csoport 260, 260D…).
A verseny-gépkocsik tömegének legalább a homológizációs formanyomtatványon feltüntetett
értéket el kell érnie versenyre kész állapotban, valamint a verseny teljes időtartama alatt.
Szakáganként (géposztályonként) különböző lehet az alább felsoroltaknak a minimális
tömeghez tartozása: navigációs és kommunikációs eszközök, biztonsági berendezések,
ballasztsúly.
A vonatkozó részletes szabályok és tömegértékek megtalálhatók az FIA J függelék alábbi
cikkelyeiben:
252. cikkely 2.2 pont
254. 5. – széria autók (Gr. N)
255. 4. – túraautók (Gr. A)
279. 3.1. Rallycross és Autócross autók, Divízió 1, 1A
279. 4.1. Rallycross és Autócross autók, Divízió 2
279. 5.6. Rallycross és Autócross autók, Divízió 3
282. 2.2 Terepjárművek
284. 5. Széria terepjárművek (T2)
285. 3. Módosított terepjárművek (T1)
Mérőhely: lehetőleg szilárd burkolatú, sík, vízszintes felület.
Mérés menete: a technikai személyzet elhelyezi a mérőlapokat a jármű kerekei előtt. A
versenyző (vagy megbízottja) a gépkocsival feláll a mérőlapokra, elgurulás ellen rögzíti,
leállítja a motort, elhagyja a gépkocsit (kivéve, ha a technikai ellenőr másképpen nem kéri).
Egy technikai ellenőr leolvassa és lejegyzi a készülék kijelzőjén mért értéket és amennyiben a
technikai szabályok előírják, elvégzi az abban foglalt számításos korrekciót. A mérés
eredményét közlik a versenyzővel, vagy annak képviselőjével. A mérés eredményét az
ellenőrök jegyzőkönyvben rögzítik.
Alkatrészek tömegének ellenőrzése: kiszerelt állapotban a megfelelő méréshatárú mérlegen
történik.
Egyéb tömegméréseket a megfelelő méréshatárú mérlegen kell végezni.
Előírt és mért értékek mértékegysége: kg (kilogramm)
4
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Zajszint mérés
Mérő eszköz:
Magas minőségi színvonalú mérőkészüléket kell használni, átlagolt rendszerben, azonos idő-
tartam alatt. A mérést, az A görbéhez és a gyors reagálású időintervallumhoz igazodva, a
Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)179.publikációja (1965) „Precíziós zajszintmérő
készülék" szerint kell végezni. Az eszközt gyakran kell kalibrálni, amennyiben lehetséges,
minden egyes méréssorozat előtt.
Mérési körülmények:
A mérést letisztított területen, elégségesen csendes helyen végezzük (környező zaj és szélzaj
szintnek legalább 10 dB-el alacsonyabbnak kell lennie a mérendő hangnál).
A vizsgáló hely a
járműtől legalább három méterre levő oldalakkal rendelkező négyszög legyen. Ne legyen
jelentős akadály a négyszögön belül, pl. a vezetőn és a mérést végzőn kívül más személy.
A
területet nem fedheti hó, magas fű, földtörmelék vagy hamu. Mielőtt a mérés megtörténik, a
jármű motorját üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.
A mérőkészülék elhelyezése
A pont, ahová a mérőberendezés kerül, 50 cm-re kell legyen a kipufogócső végétől, 45 fokos
szögben a gépkocsi középvonalától, az alábbi ábra szerint.
A mikrofon legyen a
referenciapont magasságában, de minimum 0,2 m-re a talajszint fölött. A mikrofon
referenciatengelye legyen a talajjal párhuzamos síkban és irányuljon a gázáram
kiömlőnyílásán lévő referenciapont felé.
5
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Olyan járműveknél, ahol a kipufogók kiömlőnyílásai 0,3 m-nél nagyobb távolságra vannak
egymástól, úgy kell mérést végezni mindegyik kiömlőnyílásnál, mintha csak az az egy lenne,
és a legmagasabb szintet kell figyelembe venni. Ha egy jármű két vagy több kiömlőnyílással
ellátott kipufogóval rendelkezik, amelyek kisebb, mint 0,3 m távolságra vannak egymástól, és
ugyanabba a hangtompítóba vannak bekötve, csak egy mérést kell végezni. A mikrofon
elhelyezése a jármű egyik külső széléhez legközelebb eső kiömlőnyílás széléhez igazodjon,
vagy ha ilyen kiömlőnyílás nincs, ahhoz a kiömlőnyíláshoz, amely a legmagasabban van a
talaj felett.
A járműnek egyhelyben kell állnia, meghatározott fordulaton járó motorral.
A motor fordulatszáma:
A fordulatszám meghatározása a következőképpen történik:
(a) n: névleges fordulatszám 75 %-a olyan járművek esetében, amelyek névleges
fordulatszáma < 5 000 1/min;
(b) 3 750 1/min olyan járműveknél, ahol a névleges motor fordulatszám 5 000 1/min és
7 500 1/min között van;
(c) n: a fordulatszám 50%-a olyan járművekre, amelyek névleges fordulatszám >7 500
1/min.
Ha a jármű nem érheti el a fent meghatározott fordulatszámot, a motor fordulatszáma legyen
5%-kal az álló helyzetre meghatározott lehetséges maximális fordulatszám értéke alatt.
Ezt fordulatszámot a jármű saját fordulatszámmérőjével kell mérni, amelyet egy független
eszközzel kell kalibrálni/ellenőrizni, amennyiben szükséges. A legnagyobb felvett
hangintenzitás alkotja a mérés eredményét.
A mérés kiértékelése:
A mérést az „A” zajszint skála alapján kell végezni.
A mért értékek érvényesek, amennyiben három egymást követő érték eltérése nem haladja
meg a 2dB-t. A megtartott/leolvasott érték az, amely a mérések közül a nagyobb.
Amennyiben ez az érték akár csak 1 dB-el (A) meghaladja a meghatározott értéket, úgy több
mérést kell végezni. Négyből három kapott adatnak az előre meghatározott értéknek kell
lennie. A mérőeszköz bizonytalanságát kiküszöbölendő, az eszközről leolvasott dB értékeket
egésszé kell kerekíteni.
6
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Alkatrészek mérése
Amennyiben lehetőség van rá, akkor a helyén, ha nem, akkor kiszerelt állapotban, az
erre a feladatra alkalmas mérőeszközzel történik.
Vízszintes és függőleges mérése
Kereskedelmi forgalomban kapható vízmértékkel történik.
Hosszúság és szélesség mérése
Kereskedelmi forgalomban kapható mérőeszközökkel történik.
Tengelycsonk feletti ívnyílás mérése
Az ívnyílás a sárvédő kerékjárati ívének legmagasabb pontja és a kerékagy
középpontjának a távolsága. Az autó magasságának megállapításának mérése lehetőleg
vízszintes talajon történjen. A versenyzők nem ülhetnek az autóban. Amennyiben a sárvédő
vagy a futómű sérült, a technikai ellenőröknek kell eldönteni, hogy a mérés elvégezhető-e,
vagy nem.
A mért értékek mértékegysége: milliméter, (mm)
Előfeltételek: a mérésre kijelölt hely (továbbiakban: mérőhely) kiterjedésének meg kell
haladnia a mérendő verseny-gépkocsik (továbbiakban: gépkocsi, gk.) felülnézeti körvonalát.
Lejtése vagy egysíkúságtól való eltérése nem lehet nagyobb, mint 10 mm.
Mérés eszközei:, mm beosztású mérőeszköz, vízmérték
Pontosság: +/- 2mm.
A mérés menete: Egy egyenes pálca egyik végét a tengelycsonk közepére téve és azt
vízszintesen tartva egy mérőszalaggal a távolság mérhetővé válik. Mérés közben a
mérőszalagot függőlegesen kell tartani. Ezt a mérést az autó mind a négy kerekénél el kell
végezni.
Bukócső falvastagság mérése
A falvastagságot a bukócső nem hajlított egyenes részén kell mérni. A mérést a cső
több pontján is el kell végezni. A mérés minden esetben roncsolás mentes.
Karosszéria lemezvastagság mérése
A karosszéria lemezvastagságát nem hajlított egyenes részen kell mérni. A mérést
több ponton is el kell végezni. A mérés minden esetben roncsolás mentes.
7
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Maximális kerékszélesség mérése
Kerékszélességet a járművön legalább egy első és egy hátsó keréken kell ellenőrizni.
Az ellenőrzést lehet sablonnal is végezni. ( A sablon egy „U” alakú a megengedett maximális
értékre készített eszköz.)
A mérés menete: A mérést vagy ellenőrzést a kerék azon pontján kell elvégezni, amely
nem érintkezik a földdel. A teljes kerék szélességének ( gumi+felni) bele kell férnie az „U”
alakú sablonba.
Turbófeltöltő ellenőrzés
Az FIA Technikai Szabályok (FIA J és K függelék) feltöltött motorokra irányadó előírása
szerint a motor táplálásához szükséges levegő teljes mennyiségének át kell mennie azon a
szűkítőn (levegő áramlás maximális keresztmetszetét behatároló alkatrész), amely a
kompresszorházhoz van rögzítve. Ennek ellenőrzése a vizsgálat célja.
Az ellenőrzés elve: a belsőégésű motorok a levegőellátás megszűnése esetén azonnal
működésképtelenné válnak tehát leállnak.
Az ellenőrzés eszköze: kúpos gumidugó, amellyel a szűkítő teljes keresztmetszetét kézi
erővel megfelelő tömítettséggel el lehet zárni.
Az előkészítés: a nevező kijelölt szerelői (megbízott személyei) a gépkocsi
levegőellátó rendszerét részlegesen megbontják úgy, hogy a turbószűkítő hozzáférhető
legyen. Majd ebben az állapotban a motort beindítják s gondoskodnak róla, hogy üresjárati
fordulatszámon, emberi segítség nélkül üzemeljen.
Az ellenőrzési eljárás: a technikai ellenőr a kúpos gumidugót a turbószűkítőbe
illesztve elzárja (lefojtja) a levegő beáramlást. A motornak közelítőleg azonnal (1-2
másodpercen belül) le kell állnia. Ha nem így történik, az eljárást meg kell ismételni.
A motorok épségére az eljárás teljesen veszélytelen, mivel a kialakuló depresszió és a
„munka ütem” állítja le a motort.
Fényképről történő azonosítás
A technikai ellenőrök az autó alkatrészeit fénykép alapján is azonosíthatják. Ezek a
fényképek a homológlapban találhatók meg.
Hátsó differenciálmű áttétel
A differenciálmű áttételt meg lehet határozni megbontás nélkül.
Az ellenőrzés menete: Az autó hátulját fel kell bakolni úgy, hogy mindkét hátsó kerék a
levegőben legyen. Meg kell vizsgálni, hogy a kardántengely tíz fordulata alatt a kerék
mennyit fordul el. A kerék elfordulásának vizsgálatánál a kört száz részre kell osztani. Az
eredmény kiszámítása: kardántengely elfordulása osztva a kerék elfordulásával egyenlő az
áttéttel.
8
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Abban az esetben, ha az eredmény kétséges, az autót meg kell bontani.
Módszertan
Teljes szélesség mérése
A karosszéria teljes szélessége a homológ-lap alapján határozandó meg. A mérést
általában az első tengely vonalában kell elvégezni. Ahol a homológ-lap előírja a hátsó
szélességi értéket is ott azt is ellenőrizni kell.
Az előírt és mért értékek mértékegysége: milliméter, (mm)
Előkészületek: a vizsgálati helynek lehetőség szerit síknak és vízszintesnek kell
lennie.
A mérés menete: az első, vagy a hátsótengely függőleges vonalában a karosszéria
lemezének legszélső pontjára (mindkét oldalon egymással szemben) egy függőlegest állítva a
szélesség mérhetővé válik. Sérült karosszéria elem esetén a technikai ellenőrök döntik el,
hogy a mérés elvégezhető vagy sem.
Nyomtáv mérés
Elől: a fold szintjén mm-ben mérve középső kormányállásban történik. Tilos az autóban
üzemanyagnak vagy személyeknek lenni.
A mérési módszer a következő:
A
B
2
Hátul: a mérési eljárás a következő:
V
�½
1%-os toleranciát kell alkalmazni A, B, C, és D méret
9
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Tengelytáv mérés
Például:
Tengelytáv: 2580mm
Első túlnyúlás: 780mm
C méret meghatározása:
3326,4 < (2580+780) +/- 1% < 3393,6mm.
Kompresszió-viszony mérés
A kompresszió- viszony: a dugattyú az alsó holtpontból felfelé haladva a felső
holtpontig a beszívott levegő-üzemanyag keverék térfogatát hányad részére préseli össze.
Mérés a hengerfej levétele nélkül:
- a dugattyút a felső holtponton kell megállítani, a szívó- és kipufogó szelepek zárása mellett.
- fel kell tölteni az égésteret olajjal a gyújtógyertya (benzinmotor), vagy a befecskendező
(dízelmotor) furatán keresztül, míg az olaj meg nem jelenik a betöltésnél.
- meg kell mérni a betöltött olaj mennyiségét. (V1)
- le kell mérni a löketet (C) és a furatot (D), ebből kiszámolni a henger térfogatát. (V2).
V2= (0.25 x 3.1416 x D
2
) x C
A kompresszió viszony értéke:
:
R = (V1+V2) / V1
(megengedett eltérés: 0/-0,15)
10
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Az eredményt befolyásoló tényezők:
- mérési pontatlanság,
- az olaj szintjét nehéz, vagy nem lehetséges ellenőrizni a gyertya vagy a
befecskendező furatánál,
- a motor elégtelen tömítettsége,
- ha nem középen van a gyújtógyertya (befecskendező) furata, nem lehet lemérni a
furatot,
- bizonyos motoroknál,(általában többszelepes motoroknál) ha az égéstér középen
van a gyújtógyertya vagy a befecskendező, annak alakja megakadályozhatja az
égéstér teljes feltöltését. ( ábra )
Hengerfej levétele esetén:
A hengerfejet levéve az eljárás több különálló mérésből áll. Mérendő az égéstér térfogata
a hengerfejben, a hengerfejtömítés vastagságából adódó térfogat.
Megjegyzés: a hengerfejen a tömítés letisztításán kívül semmilyen más tisztítást/
csiszolást nem lehet végezni!
1. mérési módszer: A hengerfejnek van égéstere, amibe a dugattyú beleér.
- Hengerfejben foglalt égéstérnek térfogata (Vc):
- A gyújtógyertyát meghúzva, üveglapot (vagy dugattyút, kúpot) betöltőnyílással
helyezve a hengerfejtömítés síkjára.
- Feltöltve az említett égésteret a furaton keresztül, amíg az olaj eléri a
hengerfejtömítés szintjét.
- A furatot úgy kell elhelyezni, hogy légbuborék ne keletkezhessen.
- Le kell mérni a befogadott olaj térfogatát (Vc).
- Hengerfej tömítés által keltett térfogat (Vj):
- Le kell mérni a lefogott/ lehúzott hengerfejtömítés vastagságát. (Ej) és a henger
magasságában az átmérőjét. (Dj),
- Vj következőképp számítható:
Vj = (0.25 x 3.1416 x Dj2) x Ej
11
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
- A dugattyú felett foglalt térfogat.
- A dugattyú a felső holtponton kell legyen
- Lefele kell mozgatni a dugattyút annyira, annyira, hogy pár mm-re legyen a
motorblokk tömítés síkjától.
- Meg kell mérni ezt a magasságot (Hp).
- Le kell tömíteni a hengert Va térfogatban zsírral.
- Fel kell helyezni egy üveglapot egy betöltőnyílással azon, a motorblokk tömítés
magasságában.
- Fel kell tölteni a betöltőnyíláson át olajjal a hengert amíg a motorblokk tömítés
szintjét el nem éri.
- Le kell mérni a befogadott olaj mennyiségét (Vpo)
- Ki kell számolni a hengerfejbe belenyúló részét az égéstrének (Vp)
A teljes térfogat
Vp = 0.25 x 3.1416 x D2) x Hp - Vp2
2. Módszer: A hengerfejben van égéstér. A dugattyúban van égéstér és/vagy bemarás a
szelepek részére.
A hengerfejben levő égéstér térfogata (Vc):
- Az 1 esetben leírtaknak megfelelően.
Hengerfej tömítés által keltett égéstér térfogata (Vj):
-
Az 1 esetben leírtaknak megfelelően.
A dugattyú felső részében foglalt térfogat (Vp):
- Az 1 esetben leírtaknak megfelelően.
Vp = Vp0 – (0,25 x 3,1416 x D2) x Hp
A teljes égéstér térfogata:
V1 = Vc + Vj + Vp
- Megmérve a löket (C) és a furatot (D) megkapjuk az egységnyi hengertérfogatot
(V2).
3. Módszer: A hengerfej lapos, és nincs égéstere. A dugattyúban van égéstér.
-
A szelepek által keltett égéstér (Vs).
A gyújtógyertyát (befecskendezőt) betekerve, felhelyezve egy üveglapot lemérjük a
befogadott olaj térfogatát egy hengerfejtömítésen ejtett furaton keresztül. (Vycl)
Feltöltjük az üveghengert a betöltőnyíláson, amíg az olaj el nem éri a betöltőnyílást.
Megmérjük a befogadott olaj mennyiségét. (Vs
0
)
A betöltőnyílást úgy kell elhelyezni, hogy kiküszöböljük a légbuborékok keletkezését.
Számolva a szelepek által keltett térfogatot:
Vs = Vycl – Vs
0
12
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
-
A hengerfejtömítés által keltett térfogat (Vj)
Az esetben leírtaknak megfelelően.
-
A dugattyú felső részében foglalt térfogat (Vo)
Az esetben leírtaknak megfelelően.
Mérjük meg a befogadott olaj mennyiségét (Vp
0
)
Számítva a dugattyúban levő égéstér térfogata (Vp)
Vp= Vp
0
- (0.25 x 3.14 x D
2
) x Hp
A teljes égéstér térfogat
V1= Vp- Vj- Vs
Megmérve a löket (C) és a furatot (D) megkapjuk az egységnyi hengertérfogatot (V2).
V2= (0.25 x 3.14 x D
2
) x C
Kompresszió viszony:
R= (V1+V2)/V1
(tűrés: 0/-0.15)
Üzemanyag mintavétel
Három mintát kell vételezni, olyan tartályba, amelyet lezárása után csak roncsolás útján lehet
kinyitni. A mintákon szerepelnie kell a versenyautó rajtszámának, valamint a versenyző (vagy
képviselője), és a mintavégzést ellenőrző technikai ellenőr kézjegyének. A mintákat meg kell
számozni:
1. számú minta: az ATB részére (lehetőleg 1 liter minimum)
2. számú minta: a nevező, versenyző(k) részére (lehetőleg 1 liter minimum)
3. számú minta: a MNASZ részére (lehetőleg 2 liter minimum.)
Az 1. számú üzemanyagmintát elküldik egy MNASZ által jóváhagyott laborban.
Amennyiben a vizsgált üzemanyagminta megfelel az előírásoknak, úgy értesítik az nevezőt
illetve versenyzőt a vizsgálat végeredményéről.
Amennyiben a vizsgált üzemanyag az előírttól eltér, úgy a 1. számú üzemanyagminta kerül
bevizsgálásra, egy második MNASZ által elfogadott laborban.
A vizsgálatot tanusítja a versenyző(k) és az MNASZ
Amennyiben az 2. számú üzemanyagminta megfelel az előírásoknak, úgy a 3. számú mintát
kell 2 részre osztani; 3.1, és 3.2 minták, és a 3.1 számú üzemanyagmintát.
A 3.1 számú üzemanyagmintát újbóli ellenőrzésre kerül.
A vizsgálatot tanúsítja a versenyző(k) és az MNASZ
A végső döntés a 3 eredményének összességéből kerül ki.
A végső döntésről az összes versenyző tájékoztatást kap.
13
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Megjegyzés: Amennyiben a versenyző(k) tanúsítja a vizsgálatot, úgy a 2.-3. sz. minta
összevonható, és így elegendő 1l üzemanyag mintát venni.
A hátsó légterelő szárny ( spoiler ) ellenőrzése
A technikai szabálykönyv 279. fejezet 3. 3. 2. pontjában foglaltak szabályozzák a hátsó
aerodinamikai elem (továbbiakban: hátsó légterelő) magasságát. Az utastér tetejének
legmagasabb pontjáról egy vízszintest húzva hátrafelé, el kell haladnia a hátsó légterelő
legmagasabb pontja felett.
A mérőhely lejtése nem haladhatja meg a 10 millimétert méterenként.
Hengerűrtartalom mérés
Hengerűrtartalom: a hengerben ( vagy hengerekben ), a dugattyú ( vagy dugattyúk ) felfelé és
lefelé mozgása által meghatározott térfogat.
A motor hengerűrtartalmának megállapításához a hengerfurat átmérő és a lökethosszúság pontos
mérete szükséges. Továbbiakban ismertetett mérési módszerrel és eszközökkel a hengerfej
leszerelése nélkül is mérhetőek a szükséges méretek.
A mért értékek mértékegysége: milliméter, (mm)
Hengerfurat átmérő mérése (jele:
D)
Előfeltétel: - olyan kialakítású járműmotoroknál végezhető el az alábbi módszerrel, amelyeknél a
gyújtógyertya tengelyvonala egybeesik a hengerfurat tengelyvonalával.
Mérés előkészítése: a gyújtógyertyákat (minden hengerből) ki kell szerelni. A motor
főtengelyének kézi erővel történő körbefordíthatóságáról gondoskodni kell. (pl.: a főtengely
végére szerelt csavarkötés kulcsnyílására helyezett szerszámmal, ha ez nem lehetséges - első
kerék hajtás esetén - az első tengely megemelésével majd sebességfokozatba kapcsolással.) Az
előkészítő műveleteket a nevező által kijelölt két szerelő (megbízott csapattag) végzi el.
Mérési eljárás a furatmérő céleszköz alkalmazásával: (az eszközzel a gyertyafurat nyílásán
keresztül megmérhető a furat)
A mérni kívánt henger dugattyúja nem lehet felső holtpont közelében. Úgy kell tehát a főtengely
helyzetét beállítani, hogy az adott hengerben (a dugattyú) alsó holtpontban vagy attól legfeljebb
negyed fordulattal eltérő állásban legyen. A furatmérő tapintó karjait alaphelyzetbe állítjuk, majd
behelyezzük a gyújtógyertya furatába. A tapintókarok határolójának fokozatos körbeforgatásával
a menetes orsón, kiengedjük a rugó előfeszítésű tapintókarokat addig, míg ezek elérik a
hengerpalást felületét. Ekkor a tapintókarokat előfeszítő rugóerőt a hengerpalást győzi le így a
határoló menetes hüvely tehermentessé válik. Itt kell kellően pontosnak lenni és ebbe a
tehermentesülő helyzetbe rögzíteni a határoló hüvelyt. Ezek után összenyomjuk az eszköz végén
található gyorskioldót melynek segítségével szintén a tapintókarokat tudjuk alaphelyzetbe
14
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
visszamozdítani és abban tartani, amíg kiemeljük az eszközt a gyertyafuratból. Visszaengedve a
gyorskioldót a tapintókarok csúcsai ismét a furatátmérő méretét veszik fel, így ezek távolságát
tolómérővel megmérve megkapjuk a furat átmérőjének számszerű értékét.
Lökethossz mérése (jele:
H)
Előfeltétel: olyan kialakítású járműmotoroknál végezhető el az alábbi módszerrel, amelyeknél a
gyújtógyertya tengelyvonala egybeesik, vagy párhuzamos a hengerfurat tengelyvonalával.
Mérés előkészítése: megegyezik a furatmérés előkészítésével.
Mérési eljárás: a mérésre kiválasztott hengernél a dugattyút alsó holtpontra állítjuk. A lökethossz
mérő eszközt behelyezzük a gyertyafuratba leengedjük a tapintó rudat a dugattyú tetejére, majd
rögzítjük az alsó holtpont távolságát mutató gyűrűt. Kiemeljük a készüléket és az adott henger
dugattyúját a felső holtpontra állítjuk. Visszahelyezzük a céleszközt, leengedjük a tapintó rudat a
dugattyú tetejére és rögzítjük a felső holtpont távolságát mutató gyűrűt. Ismét kiemelve az
eszközt, a gyűrűk egymáshoz közelebb eső síkjainak távolságát tolómérővel megmérve
leolvashatjuk a lökethossz számszerű értékét.
Hengerűrtartalom meghatározása: (jele:
V)
Mértékegysége: cm
3
D
2
πHz
V=
4000
Ahol:
„D” a mért hengerfurat átmérő mm-ben,
„H” a mért lökethossz mm-ben,
„z" a hengerek száma.
Rugózási úthossz
Az autó bármely kerekének maximális elmozdulása függőleges síkban. FIA J 285.7.4
A mért értékek mértékegysége: milliméter, (mm)
Mérés menete független kerékfelfüggesztés esetén : a járművet bakra kell állítani, és ki kell
szerelni a rugó-lengéscsillapító egységet. A kereket acélütközőtől acélütközőig kell mozgatni.
A rugóút a kerék függőleges metszetének két ellenkező pontján mért elmozdulás átlaga.
Mérés menete merev tengely esetén: a járművet bakra kell állítani, úgy hogy a merev híd
leesését a rugóút-határoló hevederrel, vagy az alsó ütközővel megakadályozzuk. A kereket az
alsó ütközőtől a felső ütközőig kell elmozdítani. A rugóút a kerék függőleges elmozdulása.
15
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu
MNASZ ATB
Módszertan
Talajtól való távolság
FIA J 252.2.1.
Az autónak egy alkatrésze sem érintkezhet a talajjal, ha az autó egyik oldalán lévő mindegyik
gumiabroncsból kiengedik a levegőt. Ezt sima vízszintes felületen, versenyre kész állapotban
lévő gépjárművön kell ellenőrizni ( a versenyző(k)nek az autóban kell ülni )
16
www.mnasz.hu
atb@mnasz.hu