Sikeres, de nehéz szezonzáró!

Osváth Péterék versenye nehézkesen indult, hisz az első
szakasz rajtja előtt egy hibás szelep miatt rögtön kereket kellett cserélniük.
Pechűkre a pótkerék nem egyezett az eredetileg használttal, ami nem könnyítette
meg a helyzetüket az első gyorson. A gumi malőrt követően a második szakaszon
becsúsztak az árokba, ezzel pedig több, mint egy percet veszítettek a kategória
társaikkal szemben. A második kört, ahogy Peti fogalmazott elfogadhatóan
teljesítették és az utolsó szakaszra is maradt számukra izgalom:

„Ha, az utolsó gyorson csak a harmadik helyet tudtuk
volna hozni, akkor Rongits megelőzött volna minket az éves értékelésben.
Mentünk egy húzósat, de még az ésszerű határokon belül. Másodikak lettünk a
szakaszon, amivel megőriztük a második helyet a bajnokságban.

Nehéz éven vagyunk túl. Részsikereink voltak, sajnos
sokszor voltunk balszerencsések, nem egyszer megtréfált a technika. Versenyt
nem tudtunk nyerni, ilyenkor az ember nem is nagyon érdemli meg a bajnoki
címet. Nehéz év volt és nagy köszönettel tartozom a csapatomnak az egész éves
munkájukért.”

Kovács Antal és Istovics Gergő a Mecseki kiesést követően
nagy várakozással tekintett a Waldviertel Rallye elé. A pályabejáráson még
száraz volt az idő, de szombaton egész nap esett az eső, ami jól feláztatta a
szakaszokat. Antiék jól kezdték a versenyt, de a harmadik szakaszon becsúsztak
a szántóföldre, ami 30-40 másodperc időveszteséget jelentett számukra, illetve
azon a részen ahol Ollé Sasáék kiestek a kaposvári kettős is majdnem befejezte
a versenyt. A második kör nyugodtan telt számukra, a mezőny szépen
megrostálódott, így az abszolút hatodik helyről várták az utolsó szakaszt.

„Az éjszakai gyorson egy teljesen ártatlan szituációban
megcsúszott az autó és nekimentünk egy villanyoszlopnak. Le sem állt a
Mitsubishi, raktunk egy egyest és mentünk tovább. Sajnálom a dolgot, mert az
abszolút hatodik helyet elbuktuk, de megnyertük a kategóriát és teljesítettük a
versenyt”

A Kovács Antal egy nagyon jól felkészített és beállított
autóval versenyezhetett az egész évben, de a címvédés (P2-16) az idei szezonban
elmaradt.

„A szabályértelmezési zavarokkal küszködő sportvezetés
miatt, egy versenyt a 2-es kategóriában teljesítettünk, kétszer meg kiestünk.
Négy versenyből nem lehet bajnokságot nyerni, ennek ellenére a harmadik helyen
leszünk az év végén. Ez nem olyan rossz, de nekem nem ez számít, én azért
megyek, mert szeretem!”

„A legfontosabb az, hogy megtört a jég! Végigmentünk
karcolás nélkül és befejeztük a Waldviertel Rallyet!” Maricsek Miklós öröme
érthető, hisz a Waldviertel Rallye elődjén, a Semperit Rallye-n korábban
kétszer is elindult, de akkor nem sok babér termett a kaposvári pilótának. A
verseny tetszett a Maricsek - Magyar kettősnek, akik akkor is részt vettek
volna az osztrák szezonzárón, ha az nem kerül be az OMRB, majd az ORB
naptárába. Az eső és a nyálkás, csúszós szakaszok komoly feladatott jelentett a
Mitsubishi Lancerrel versenyző páros számára.

„Alig volt tapadás, az eső miatt az előzőleg kigondolt
beállításaink nem igazán működtek ilyen időjárási körülmények között, voltak
cikis helyzeteink, de szerencsére sikerült megoldanunk őket.”

Az utolsó szakaszon ráadásul a technika is megtréfálta
Maricseket, így az abszolút kilencedikről a tizenkettedik helyre csúszott
vissza:

„A 13. gyors egy külön fejezet számunkra. Azt éreztem,
hogy nem tudom úton tartani az autót. Először magamra gondoltam, azt hittem,
hogy kiestem a ritmusból, aztán rájöttem arra, hogy az autóval lehet valami baj,
mert teljességgel kezelhetetlen volt. Mint utóbb kiderült a hátsó diffi
megsérült és ez okozta a problémát. Sajnos ez benne van, ez egy technikai
sport. Jól éreztem magam a versenyen, jó volt a Gáborral menni, az egész csapat
jól dolgozott a hétvégén, mindenkinek csak megköszönni tudom a munkáját.”

- Mamprobi Média -