Megörökölt első hely

Maricsek
Miki:

Elégedett vagyok, ha abból a szemszögből nézzük, hogy
végig csináltunk egy komoly versenyt. Főleg úgy, hogy ez volt az első közös
versenyünk Szabival. Új környezetben versenyeztünk, teljesen más stílusú
pályákon, mint itthon. Egy erős közepes tempót diktálva, teljesítettük a Kassa
Rally-t. Többre számítottam magamtól és egy kicsit óvatosabb voltam a
kelleténél. Az első napi teljesítményünkkel meg voltam elégedve és arra
számítottam, hogy vasárnap gyorsabbak leszünk. Ez sajnos nem jött össze, mert
túl óvatos voltam. Ami számomra egy kicsit negatív, hogy a Mitsubishis mezőny
utolsó felében voltunk, de ezen próbálok és fogok is javítani! Tesztelnünk és
mennünk kell az autóval és akkor sokkal jobb lesz ez.

Az utolsó előtti szakasz céljában hallottunk egy nagy
fémes csattanást. Leellenőriztem, meg volt minden sebességi fokozat, de az utolsó
gyorsasági rajtja után a harmadik és a negyedik fokozat elment. Nem tudtam
pontosan, hogy mi a baja, ezért ötödik sebességi fokozatban teljesítettük azt a
szakaszt, néha kapcsoltam csak másodikat. A probléma csak az, hogy másodjára
mentünk azon a szakaszon és szerettem volna javítani az időeredményünkön, ami a
váltó hiba miatt elmaradt.

A célban vegyes érzések kavarogtak bennem, inkább a
második helyért járó kupát vettem volna át, nem az elsőt. Antiék nagyon sokkal
vezettek. Azzal, hogy kiestek, az ölünkbe hullott az első hely.

Szabi kevés versenyt teljesített, mondhatjuk, hogy még kezdő
navigátor, de büszke lehet magára, mert a gyorsaságikon csak két apró hibát
vétett. Jól megoldott egy ilyen nehéz versenyt, új pilótával, főleg külföldön,
le a kalappal.

Kovács
Szabolcs:

Nagy izgalommal vártam a 40. Kassa Rally-t. Az autó nagyon
jó volt, rettentően erős, emellett jóindulatúnak is éreztem.

A szombati utolsó gyorsaságin az előttünk rajtoló Szíjj
Zsolték elestek, megálltunk mellettük, elég sokat kellett várnunk, utána már
szinte etapként jöttünk le a pályán, 70-80-nal csak legurultunk.

Vasárnap egy kerékcsere miatt szinte futópercre érkeztünk
a második kör első gyorsaságijára, ami még nagyobb adrenalin löketet adott,
nekem legalábbis biztosan. A hosszú gyors elképesztően tetszett. Szélesen
indultunk, majd átváltottunk egy szűk ritmusos részre, majd vissza a szélesre,
szuper volt. Számított, hogy honnan hova helyezkedsz, majd, hogy mennyire vagy
bátor, mert majdnem minden kanyar ötödikes volt, kivéve, amikor a terelőkbe és
a lassítókba mentél be.

A második, 23 km-es gyorson sajnos elfogyott a fékünk. Ezt
még tetőzte, hogy amikor megálltunk a beíróban, kiadtam a menetlevelet, egy hatalmas
csattanást hallottunk. Mint kiderült ott elvesztettük a 3-as, 4-es sebességi
fokozatot. Csak első, második és ötödik maradt. Izgalmas volt onnantól a vége,
mert a második helyen álltunk a kategóriánkban és arról beszélgettünk, hogy
szépen lassan, szinte etap tempóban átgurulunk az utolsó gyorson, hogy
megőrizzük a pozíciónkat.

Elég sokat vártunk az utolsó szakasz rajtjánál, majd a
pályán derült ki számunkra, hogy a csapattársaink, Kovács Anti és Istovics
Gergő balesete miatt álltunk annyit. Azaz az ölünkbe hullott az első hely.
Keserédes örömöt éreztem, mert nem nekünk járt az első hely, nem mi dolgoztunk
meg érte, hanem Antiék veszítették el. Viszont ez volt életem első kategória
győzelme, aminek nagyon örültem, ráadásul Miki 16 éve már nyert itt kategóriát,
az A5 után, most a P16-ban is győzött.

Elképesztően jó volt végigmenni a 40. Kassa Rally-n,
nagyszerű érzés volt dobogóra állni! Úgy indultunk neki ennek a versenynek,
hogy autózunk egy jót, jól érezzük magunkat. Ez teljesült, sőt a hab a tortán, hogy
egy kupával is gazdagodtunk.

- Mamprobi Média -