Álmodtam egy világot magamnak !

Honnan is kezdjük, hiszen a képlet korán sem ennyire egyszerű! Székesfehérvári futamot követően Veszprém Rally kihagyását terveztük, azonban kevéske lett a fehérvári 4,5 gyors. Ezért mégis leadtuk nevezésünket Veszprémre. 

Innen indult a bonyodalom, hiszen Artut a csapat szétszedte és készítette fel annak tudatában, hogy Veszprém után lesz csak dolga. Többször lemondtunk a futamról és annál is többször nekifutottunk, hogy találjunk egy megfelelő autót.  Az ORB-6 kategóriának megfelelő nem lett. 

Verseny előtt egy héttel utolsó, de szinte lehetetlen gondolatként kerestem meg Ázsót Szabolcsot, hogy Veszprémben az ő Citroen C2 S1600-as versenyautóját bérelnénk. 7.-én személyesen találkoztunk, ahol bele is ülhettem a versenyautóba, mely alatt feszített az aszfalt futómű. Nagyon tetszett. 

Megegyeztünk korrekt módon, de akkor még nem volt murva szett az autóhoz és a kategória megváltozása sem tette egyszerűvé a dolgot. 9.-én este Szabolcshoz került a szett. Csütörtökön összerakták, de a csütörtöki budapesti teszten nem volt jó! Újabb szét - össze után a pénteki pályabejárást követően - Budapesten 20 óra után- ismét kipróbáltuk a kocsit. 10-12 km –t sikerült vele szaladni! Sötét volt már és lámpasor sem volt, de megállapítottuk, hogy nagyon jó lett!!

A pályabejárást egy 1.0-án Suzuki Swifttel kezdtük és – mivel nem szeretek sokat pályát járni – felírás és ellenőrzést követően haladtunk a következő pályákra. A harmadik pálya a Márkó – Jutaspuszta volt, ahol annyira vigyáztunk a Suzukira, hogy a „tó” marasztal is minket, mintegy 1,5 órára. Herczig Norbi adott vontatókötelet és Berczki Norbi húzott ki a pályáról. Ezúton köszönjük a segítséget. 
Egyébként Bereczki Norbi mögött a kötélen lógva ellenőriztük a felírásunkat és abból versenyeztünk másnap!!!!

A rövid pályabejárást követően teszteltünk, majd visszajöttünk Veszprémbe már a versenyautóval. Szombaton átvételek és a még hiányzó pálya feldolgozása volt hátra. Hajmáskér egy igen nehéz pálya, melyhez Szabó Krisztián segített megfelelően felkészülni! Egy ilyen autóhoz fel kell készülni és ehhez kaptunk igen sok „tanítást”!! Köszi Titti!!!!!!!
Az autó készen, támogatóink logóival díszítetten várta az első gyorsot, mely a beállított autóval az első igazi kilométereket jelentette. Versenyprogram felkapcsol, rajtelektronika be és megkezdtük életünk első versenyét egy Citroen C2 S1600-al! 

Azt ígértem, hogy minden centit élvezni fogok!!! Megtettem! 

Borzalmasan féltettem a kocsit és alaposan elóvatoskodtam az SS1-et. Túl biztonsági volt! Az SS2 már sokkal bátrabb, de kockáztatás még mindig nem volt a szakaszon. Némi ijedségre adott okot, hogy az SS2 végén leállt a kocsi. Azonnal félretoltuk és segítséget kértünk telefonon. Eltelt egy kis idő, mire kiderült, hogy nincs komoly gond,  - sőt – de ekkor már kikéstünk 3 percet! 

Vasárnap 7 gyorsasági szakasz várt ránk, melyeket nagy-nagy izgalommal vártunk. A Fehérvárról megmaradt murva abroncsokat tettük fel az autóra, gondolva, hogy azok igen keskenyek, a sáron megfelelőek lesznek! Nem lettek, ezt igen komolyan leszögezhetjük! Rengetegszer egyhelyben kapart az autó és dolgozni kellett vele, hogy tapadást érjünk el! Mindezek mellett is folyamatosan gyorsultunk és az igen erős kategóriában is lépdeltünk előre! A szervizben szélesebb abroncsok kerültek fel és ez újabb lendületet adott nekünk! Az autó komoly visszajelzéseket adott és „tanított”, hogy hogyan lehet vele még gyorsabban közlekedni!

Hajmáskér 2. abszolválásakor a nagyugratót picit túl is vállaltam – állítólag elég látványosan – melyet az autó is megérzett. Szerviz következett ismét, ahol az S1600-at a fiúk rendbe tették és vártuk az utolsó szakaszt, gyorsot! A kategória 3. helyén álltunk, de a legfontosabb az volt, hogy ezzel az iszonyatosan jó autóval még további 18.5 km-t tudjunk menni! Nem tudtunk, mert az időjárás közbeszólt és a verseny véget ért!  
A díjátadón minket is szólítottak, mely hab volt a tortán! Gratulálunk minden célba érőnek, kiemelten az 5 és 6 kategóriának!  
Köszönjük Ázsót Szabolcsnak, hogy az autót a rendelkezésre bocsátotta, Szabó Krisztiánnak, hogy tudásával, ötleteivel és a két zseniális szerelővel Csabival és Tibivel mellettünk ált, hogy tudta mire van szükségünk! Köszönjük Csapatvezetőnknek Szabó Zoltánnak, aki egy tekintettel megnyugtat és aki most is együtt élvezte velünk a verseny minden pillanatát!  Köszönöm feleségemnek Anitának, hogy velem volt!  
Bencével szokunk össze, azt gondolom, hogy egyre jobban dolgozunk együtt! 2014 évben ezzel együtt a 4. napot töltöttük versenyautóban, mely a versenytársakhoz képest jelentős lemaradás! De zárkózunk!