Na, ez már inkább autóverseny!
A nyolcadik lett Michelisz a második futamon és sajnos két rázós helyzetbe is belekerült. Előszőr még megúszta egy sikán levágással, de a második buli után a 13. helyre csúszott vissza. Innen indult a felzárkózás. Lopez nyert, Muller előtt. Monteiro a Hondával dobogós. Bíztató, hogy a Chevik szinte eltűntek az élbolyból, vagyis oda lehet érni! Két Honda dobogó született a hétvégén.
Mindenek előtt az autót kellett helyre hozni. Az nagyon feszes volt. Öt perced van megcsinálni a gépet az első futam romjaiból, utána nyit a boxutca és tíz percig van nyitva. Addig csinálhatod. Sikerült nagyon gyorsan kicserélni a megsérült kormányalkatrészt, de a finomhangolást el kellet felejteni. Most figyeljetek, kettő azaz kettő másodperccel a hivatalos idő lejárta előtt kerültek fel az autóra a gumik véglegesen a rajtrácson. Még hallottam a mérnökünk, Bári Gergő utasítását: tíz másodperc és a gumiknak az autón kell lenniük! És úgy lett. Szép munka!
Monteiro kapta el legjobban a rajtot, de mire ezt nyugtáztam, egy Chevis ütközet miatt Norbi kénytelen volt levágni a sikánt és már a nyakára is estek a többiek. Ezután Huff lökte meg féktávon, ennek a vége a 13. hely lett, gyakorlatilag innen kezdődött Norbi versenye. Szépen le is dolgozta a hátrányát és a nyolcadik helyre hozta fel az autót, harcosan, lelkesen, de mégis boldogtalan.
Nem az bántja, hogy a Citroenek a végéről megint feljöttek öt kör alatt, mintha egy kvarcjáték „kezdő” fokozatában játszottak volna. Sokkal fájdalmasabb, hogy az ötödik körben még három Honda ment elől és egyik autóra sem volt ráírva, hogy Michelisz, pedig ott lenne a helye, és meg is tudja csinálni, láttuk nem egyszer.
Halkan mondom, azt is tudom, hogy csak az elégítené ki, ha ő lenne a legjobb hondás. De, ezen a hétvégén, valahogy nem úgy forgott a szerencse, hogy nekünk jó legyen. A Hondákban rejlő pontenciál jobban kijött, sikerült a Cheviket is kicsit „egyenesbe” tenni. És ez tényleg fontos.
Az viszont tuti, hogy ha a Citroen 160 kg büntetősúlyt kapna, akkor sem lehetne megverni őket. A két futam képét látva nem mondanám ezt túlzásnak. Két Safety Car fázis is volt a verseny alatt: előszőr Loeb ütött el egy gumibálát és most jut eszembe, ott például szerencsénk volt, centikre repültek el a gumik Norbi autójának hátuljától. Aztán azt is megúszta, amikor Valentét előzte és szuper reflexekkel került egy bálát.
Jó lett volna jobban feltöltődni a magyar futam előtt! Nem mondom, hogy hegyekben van az önbizalmunk, de tavaly ilyenkor még a lángnyelveket kergettük az autó alatt. Sokkal jobban állunk a 2013-as évhez képest, de lelkileg biztosan nem. Nincs veszve semmi, a súlyozás is bele fog majd szólni a játékba, nem is kicsit. Ezt a hétvégét nem tesszük be a vitrinbe. Pedig tényleg mindent megpróbáltunk. Kicsivel több szerencsével, megint felejthetetlen hangulat lehet a ringen.
Zengő itt áll mellettem és azt mondja, írjam meg nektek, sajnos az autóverseny nem csak a szakmáról, pénzről szól, hanem sokszor a szerencséről is. Most, komolyan, hívjam fel a Szerencsejáték ZRt-T?
Köszönjük nektek a kitartó hétvégi szurkolást, a Citroen előtt meg emeljük meg a kalapunkat, szuper gépet építettek. És ez senkinek sem tilos!
forrás: www.zengomotorsport.hu